Főoldal // Tananyag // Általános információk a tőzsdéről
Tőzsdei Adózás
A tőzsdén kötött ügylettel elért árfolyamnyereségből származó jövedelmet 20%-os mértékű adó terheli, viszont lényeges momentumként szerepel, hogy a nyereséggel szembe állítható a veszteség. Az árfolyamnyereségből levonható költségek: brókerdíjak, tranzakciós költségek, adatszolgáltatási díj, tanácsadói díj, számlavezetési díj, valamint egyéb a pozíció megszerzését, tartását, átruházását, lezárását érintő közvetlen költségek. A tőzsde azonban még így is előnyösebb, mivel a nem tőzsdén kötött ügylettel elért árfolyamnyereség-adója 25%, viszont itt nem szerepel a veszteség szembeállíthatósága (a magánszemély tőzsdén kötött ügylettel elért árfolyamnyereségből származó jövedelem adózása a személyi jövedelemadóban önbevallással történik). Ezen kívül a nem tőzsdei ügyletből származó árfolyamnyereségből származó jövedelem után 14%-os Eho fizetendő (természetesen csak a hozzájárulás-fizetési felső határ eléréséig, ami 450.000 Ft).
Komoly előnye lehet a tőzsdei piacnak, hogy a tőzsdén forgalmazott értékpapírokból származó osztalékot 10%-os adó terheli (a gyakorlatban a kifizető vonja le), míg a nem tőzsdei cégek osztalékadója 25%, valamint ehhez jön még a nem tőzsdei cégek osztaléka után fizetendő Eho, ami megint csak 14%.
A kamatjövedelmeket 20%-os kamatadó terheli. Továbbá a kamatjellegű jövedelem fogalma kiterjed a bankszámla, illetve a betétszámlakövetelés után jóváírt kamatra, valamint a befektetési jegy és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír hozamára, így az ezen eszközön elért hozamok is adóznak.
Az árfolyamnyereség-adó a személyi jövedelemadó törvény szerint azon tőkepiaci ügyleteken elért árfolyamnyereséget jelenti, amelyet nem valamely elfogadott tőzsdén kötöttek (például OTC piacokon való kereskedés esetében). A nem tőzsdén kötött ügylettel elért árfolyamnyereség adója 25%.
A BÉT-en kereskedő magánszemélyeknek nyilvántartást kell vezetniük a tőzsdei ügyletekről, és kötelező SZJA bevallást készíteni a befektetési szolgáltató által kiállított igazolás alapján. Nem kell adóbevallást készítenie azoknak, akiknek a hazai tőzsdén elért árfolyamnyereségből a kifizető már levonta a kamatadót. A tőzsdei ügyletből származó nyereség után nem kell Eho-t fizetni. A külföldi piacok tekintetében (EU, OECD), ha a kamatjövedelem nem kifizetőtől származik (pl. Külföldi bankból), az adót a magánszemély a megszerzés időpontjának negyedévét követő hónap 12-éig állapítja meg, továbbá – az adóévről szóló bevallásban, a bevallásra előírt határidőig – vallja be.
Hasonlóan a kamatadóhoz, 20%-os mértékű nyereségadó terheli az EU tagállamainak és az OECD tagállamainak tőzsdén kötött ügylettel elért árfolyamnyereségből származó jövedelmet. Lényeges momentumként szerepel, hogy a tőzsdei ügyletek esetén a nyereséggel szembeállítható a veszteség. Az adózó döntése szerint az adóévet közvetlenül megelőző év, illetve az adóévet megelőző két év vesztességei állíthatók szembe az adott adóév nyereségével.
Változások 2010 január 1.-től
2010 Január 1.-től a bankközi devizapiacon megkötött ügyletek, valamint a CFD-k és az Opciók is „Ellenőrzött Tőkepiaci Ügyletnek” minősülnek, és így az összes tőkepiaci terméken elért nettó nyereség adójának mértéke 20% lesz.
Ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősülnek bármely PSZÁF által ellenőrzött befektetési szolgáltatóval pénzügyi eszközre, árura kötött ügyletek, illetve most már devizára kötött pénzügyi elszámolással lezáródó ügyletek is.
A fenti termékekkel történő üzletelés során keletkező jövedelmét a magánszemély a befektetési szolgáltató által kiállított bizonylatok és a saját nyilvántartása szerint állapítja meg. Az adót a magánszemély az adott adóévről benyújtandó SZJA bevallásában vallja be, majd a határidőig magának kell befizetnie.
2010-től már az ellenőrzött tőkepiaci ügyleteken keletkezett eredmény is szembeállítható a pl. részvényeken elszenvedett veszteséggel és fordítva, illetve a teljes veszteség 2 évre elhatárolható.
| Ma: | 2010. szeptember 4. |
| Adat: | 2010. szeptember 3. |
