Australian Securities Exchange (ASX)
Típus:	Nyilt Részvénytársaság (ASX)
Alapítva:	1987, de 1861-re nyúlik vissza
Központ:	Sydney, Ausztrália
Vezetés:	Maurice Newman (elnök) Robert Elstone (ügyvezető igazgató)
Pénznem:	AUD
Részvények száma:	6757
Jövedelem:	279.7 millió AUD (2005)
Dolgozók:	492 (2005)
Indexek:	S&P / ASX50 S&P / ASX100 S&P / ASX200 All Ordinaries
Honlap:	www.asx.com.au
ASX Nyitvatartás:	Azonnali piac: 02:00-08:00 (CET) Opciós piac: 02:00-08:30 (CET)
BETBULLS

Az Australian Securities Exchange (ASX) Ausztrália elsőszámú tőzsdéje. Az ASX alapításának történelme a 19. század második felére nyúlik vissza. Mára már minden kereskedés elektronikusan zajlik, és maga az ASX is egy részvénytársaság, mely a saját tőzsdéjén van jegyezve.

Az Australian Stock Exchange és a Sydney Futures Exchange 2006 decemberében egyesültek.

Az ASX-en hatalmas piaci tőkével rendelkező cégek vannak jegyezve. Ilyen például a világ legnagyobb bányavállalata a BHP Billiton, de érdemes megemlíteni még a Commonwealth Bank of Australia-t, a Telstra Corporation-t, a National Australia Bank-ot és az Australia and New Zealand Banking Group-ot is. 2006 december 31-én a két legnagyobb szektor piaci részesedésük szerint a pénzügy (financial service, 34 %), és az árú (commodities, 20%) voltak. A több ezres részvényválaszték megadja számunkra azt a lehetőséget, hogy portfoliónkat több ágazat illetve szektor között diverzifikáljuk. Aki jobban kedveli a kevés elemszámú részvénycsomagokat, az akár specializálódhat valamelyik szektor részvényeire is.

A fő piaci index az S&P/ASX200, mely az első 200 részvény együttes árfolyammozgását tükrözi. Fontos még megemlíteni az All Ordinaries indexet, mely az összes részvény árfolyamát mutatja. Mind a kettő jegyzett a tőzsdén. Más indexek is léteznek, mint pl. az S&P/ASX100 és az S&P/ASX50.

Az ASX egy részvénytársaság és részvényei az ASX-en, vagyis saját tőzsdéjén vannak jegyezve. Azonban a cég alapszabályzata egy bizonyos számú részvény birtoklásánál többet nem enged.

Míg az ASX felügyeli és szabályozza más cégek szereplését a tőzsdén, saját magát nem szabályozhatja, ezért az ASX cég tőzsdei szereplését az Australian Securities and Investments Comission (ASIC) irányítja és felügyeli.

Piaci információk

A normál kereskedési idő reggel 10 órától délután 4 óráig tart az ottani idő szerint. A piac ábécérendben nyit egy egyszerűsített kereskedéssel, az első tíz percben megállapítják a sorrendet. Szintén végeznek egy egyszerűsített kereskedést délután 4 óra 10 perc és 11 perc között, hogy véglegesítsék a záróárakat. 2007 március 30-án 2014 részvény volt jegyezve az ASX-en, melyek összes piaci tőkéje elérte az A$1.39 trillió ausztrál dollárt. 2004 végén ez volt a világ 8. legnagyobb tőzsdéje.

2007 október 30-án a jegyzett részvények száma már elérte a 6757-et.

Az alábbi brókerházak uralják az Ausztrál piacot (csökkenő sorrendbe): Macquaire Bank, UBS, Citigroup, Goldman Sachs JBWere, Merill Lynch, CSFB, Deutsche Bank, ABN AMRO, CommSec és Morgan Stanley. A kisbefektetők a piac 20%-át birtokolják. A piaci tulajdonlás szerint: 30% intézményi, 40% külföldi, 30% kisbefektető.

Az ASX történelme

A tőzsde történelme 6 különálló tőzsde megalapításával kezdődött Melbourne-ben (1861), Sydney-ben (1871), Hobart-ban (1882), Brisbane-ban (1884), Adelaide-ban (1887) és Perh-ben (1889).

Az első államok közötti konferenciát 1903-ban tartottá, ahol a tőzsdék együttesen létrehoztak egy információs bázist, mely az Australian Associated Stock Exchange (AASE) 1937-es megalapításáig működött. Az idők múlásával az AASE saját szabályzatot és komissziós díjakat határozott meg.

A kereskedés meghívásos rendszerben történt, ahol a tőzsde egy dolgozója minden egyes bejegyzett cég nevét felolvasta, majd a brókerek ajánlatott tettek a vételre és az eladásra. 1960-tól áttértek az írásos (könyvelési) rendszerre. A tőzsdei alkalmazott krétával írta az ajánlatokat folyamatosan egy táblára és a felvett tranzakciókat teljesítette.

1976-ban megalapították az Australian Options Market-et, ahol Call opciókkal kereskedtek.

1980-ban a Melbourne és Sydney Stock Exchange indexeit az Australian Stock Exchange indexei váltották fel.

1984-ben a brókerköltségeket liberalizálták. A komissziós ráták fokozatosan csökkentek. Mára a legalacsonyabb 0.12% vagy 0.1% az internet alapú megbízások esetén.

1987-ben a különálló tőzsdék ASX néven egyesültek. Ebben az évben üzemelték be a SEATS elektronikus kereskedési rendszert is. Eleinte csak bizonyos részvényekkel lehetett kereskedni, majd 1990-ben bezárták az élő kereskedési platformot és az összes részvényt bevonták az elektronikus kereskedésbe.

1990-ben megkezdődött a Warrant-okal való kereskedelem.

1993-ban bevezették a fix kamatozású kötvényekkel való kereskedést. Szintén 1993-ban létrehozták a gyorsabb FAST nevű kereskedési rendszert, majd a következő évben üzembe állították a CHESS rendszert, a FAST rendszer utódját.

1994-ben a Sydney Futures Exchange kiterjesztette a kereskedést a határidős kontraktusokra. Az ASX erre alacsony kötési árral válaszolt.

1995-ben bevezették a LEPO-kat.

1996-ban a tőzsde dolgozói (brókerek stb.) a kiválásra szavaztak. Megalapították az ASX Limited részvénytársaságot és 1998-ban jegyezték az ASX-en. Az ASX az Australian Securities and Investments Commission közreműködésével jegyeztette magát saját tőzsdéjén.

1997-ben a CLICK rendszer segítségével megkezdődött a derivatív (származtatott) papírok kerekedése.

2006-ban az ASX egyesült Ausztrália elsőszámú derivatív piacával a Sydney Futures Exchangel-el.

SEATS/ITS kereskedő rendszerek

2006 október 2.-tól a részvényekkel, warrant-okkal, fix kamatozású kötvényekkel és termékekkel a Click-XT rendszeren keresztül lehet kereskedni, másik nevén Integrated Trading System-en (ITS). Az ITS rendszer új lehetőségeket is kínált a kereskedők számára, mint elődje a SEATS rendszer. Ilyenek az újfajta megbízások bevezetése, valamint több tranzakció egyidőben való lebonyolítása.

A SEATS egy teljesen elektronikus, idő és árfolyam prioritású rendszer. Két típusú megbízás engedélyezett:

• piaci áras megbízás,
• limitáras megbízás.

A limitáras megbízás a legnépszerűbb. Nem azonnal kerül kitöltésre, érvényes a lejárati ideig, vagy még a kérést nem törlik. A tőzsde automatikusan törli a megbízásokat osztalékfizetés esetén.

A kereskedésért minimális költséget számolnak fel. A komissziót a részvények árfolyamsávjai határozzák meg, melyet az alábbi táblázatba ismertetünk.

A limitáras megbízások mindenki számára láthatóak. A brókerek ezt általában ingyenesen kínálják ügyfeleiknek, megadva a megbízások számát is (kivételt képeznek ez alól a nagyobb tételű ajánlatok). Ezek a láthatatlan kötések minimum $200,000 értékűek.

Az elektronikus rendszereknél bizonyos késleltetéssel számolni kell, de ez az idő az ASX rendszere esetében minimális. Az internetes brókerek ügyfeleik megbízásait azonnal a rendszerre viszik (Automated Client Order Processing).

Minden kereskedési nap egy előkereskedéssel kezdődik. Reggel 7 óra és reggel 10 óra között lehet megadni a limitáras megbízásokat. A nyitás után (reggel 10 óra és 10 óra 9 perc között) meghatározzák a nyitóárakat és maximalizálják a forgalmat. A zárás előtt is tartanak egy egyszerűsített kereskedési fázist, mely délután 4 órától délután 4 óra 10 percig tart. Ez alatt az időszak alatt meghatározzák a záróárfolyamokat.

Az ausztrál piacon (a részvénykereskedésnél) nincs market maker vagy specialista, a kötések közvetlenül a befektetők között jönnek létre.

A SEATS rendszerben nincs stop loss megbízás. De minden befektetőnek lehetősége van nyomon követnie az árfolyamot és beadnia a megbízást. 2003-ban két brókercég (Commonwealth Securities és az ETrade Australia) bevezette a stop loss és a buy stop megbízásokat.

Elszámolás

A befektető részvényét kétféleképpen birtokolhatja. A bank alapú nyilvántartások sokkal elterjedtebbek, mint a részvény alapú tanúsítványok:

• Kibocsátó által támogatott. A cég a regisztrált részvényeit a befektető rendelkezésére bocsátja egy Shareholder Registration Number (SRN) számmal ellátva, melyet eladáskor feljegyeznek.
• Bróker által támogatott. A bróker ügyfelét belépteti a CHESS (Clearing House Electronic Subregister System) rendszerbe. A befektető kap egy HIN (Holder Identification Number) azonosító számot és havi elszámolását lehívhatja a CHESS rendszerből.

Adózás

2006. szeptember 1-jétől a magyar adójogszabályok kedvező irányba változtak az Ausztráliában való kereskedést illetően. Eddig az árfolyamnyereség adó 25 százalék volt, mely most 20 százalékra csökkent. További nagy előny, hogy veszteségeinket és a járulékos költségeket szembeállíthatjuk a nyereséggel, és elhatárolhatjuk a legutóbbi két év tekintetében, ráadásul a nyereségek után EHO-t sem kell fizetnünk.

Short eladások

Az ASX-en engedélyezett a részvények shortolása, de csak bizonyos részvények esetében és az alábbi feltételek mellett:

• Az eladási ajánlásnak legalább az utolsó kerekedési árnak vagy magasabbnak kell lennie.
• A kibocsátott részvények max. 10%-át lehet shortolni.
• A fedezetnek legalább a shortolt részvények értékének 20%-át fedeznie kell.

Opciók

Az ASX-en jegyzett legtöbb vezető részvényre köthető opció, meghatározott árfolyamon és lejárati dátummal. A likviditást a market maker-ek szolgáltatják. Egy market maker kettő vagy több cég részvényét kezeli. Egy részvényt akár több market maker is felügyelhet. A market maker két lehetőség közül választhat:

• folyamatos piacot biztosít, 18 opciót beállítva,
• a kéréseknek megfelelően alakítja a piacot.

A befektetőken lehetőségük van opciók vásárlására és írására egyaránt. Az opció kiírásához fedezettre van szükség.

CFD

Az ASX-en történő CFD kereskedés még újnak számít, és sokban különbözik az eddigi szerződésektől. A jelenlegi CFD kibocsátók a direkt piaci hozzáférésre és a market maker modellre is figyelnek. Ezt a kereskedési formát 2007 novemberében vezették be az ASX-en.

A CFD-knek megvan az az előnyük hisz amellett, hogy a hagyományos formában, tőkeáttétellel és piacon kívül is kereskedhetők, csökkentet tranzakciós költségekkel lehet venni és eladni őket.

Csak akkreditált brókerek kínálhatnak CFD-t az ASX-en, valamint többszintű market maker rendszerrel dolgoznak, hogy a megfelelő likviditást biztosítsák rájuk.

Warrant

Az ASX-en lévő warrant-ok tulajdonképpen részvényopciók, melyet egy harmadik fél bocsát ki. A kibocsátók általában befektetési bankok vagy nagyobb brókercégek. A kibocsátó határozza meg az időszakot úgy, hogy a piaci részvevőket érdekelté tegye annak megvételére. A warrant-okra nincsen külön kereskedőház. A warrant-okal a SEATS rendszeren keresztül lehet kereskedni.

LEPO

A LEPO (Low excersise price options) más néven alacsony kötési árfolyamú opciók. Európai típusú Call opciókat alacsony kötési árfolyammal ($0.01) köthetünk, ahol a kontrakt mérete 1000 darab részvény. A LEPO-t fedezett mellett kereskedik, ahol a kereskedő long vagy short pozíciót vehet fel. A LEPO a határidős kontraktusokhoz hasonlóan működik. Az európai stílus azt jelenti, hogy nem lehet lehívni a lejárati ideig, a prémium a teljes részvény ára, a kereskedőnek az ár csak egy bizonyos részére kell fedezettel rendelkeznie. A LEPO-t 1994-ben vezették be a Sydney Futures Exchange határidős tranzakcióira az ASX-en jegyzett részvények felett. LEPO-t jelenleg 47 vezető részvényre lehet kötni.

Futures

Az ASX-en lehet kereskedni future-erekkel az ASX50, ASX200 és az ASX tulajdonú indexeivel. A Future-eket a DTP-n (Derivates Trading Platform) keresztül kereskedik.